Készségmérő tesztek, csoportos és szimulációs feladatok során át vezet az út odáig, hogy valakiből repüléstájékoztató hallgató lesz. De mi vár a legjobbakra a képzésen? Mennyi ideig tart, és hogyan épül fel a tanfolyam? Ezúttal ezekre a kérdésekre adunk választ Káposznyák Zsolt repüléstájékoztató, vezető oktató segítségével.

A repüléstájékoztatóké egy komoly kreativitást, rugalmasságot és kiváló kommunikációs készséget igénylő hivatás. Elsősorban azoknak ajánljuk, akik gyorsan hoznak jó döntéseket és jól kezelik a váratlan helyzeteket, illetve képesek az adott szabályrendszeren belül önállóan megoldani a problémákat. De ugyanennyire fontos ebben a szakmában a jó koncentrációs készség, mivel előfordul, hogy egyszerre tíz-húsz gép biztonságáért is felelnie kell egy repüléstájékoztatónak. Emellett nélkülözhetetlen a kiváló angol nyelvtudás, hiszen a pilóták, a légiforgalmi irányítók és a repüléstájékoztató szolgálat tagjai olyan multinacionális környezetben dolgoznak, ahol a hatékony kommunikáció kulcsa e nyelv ismerete. Aki a fent említett képességek mindegyikével rendelkezik, nagy valószínűséggel sikeresen veszi az összetett felvételi akadályait. 

És hogy mi vár azokra, akik bekerülnek az egyéves repüléstájékoztatói tanfolyamra? A kezdő képzés keretében a hallgatók három szinten sajátíthatják el a leendő munkájukhoz szükséges ismereteket. Az első az alapképzés, amelyet az elementáris aviatikai tudás és készségek átadására fejlesztettek ki a szakemberek. Ezen a kurzuson a hallgatók a többi között a légi joggal, a repülésmeteorológiával, a légijármű-típusokkal és a repüléselmélettel kapcsolatos szakismereteket szerezhetik meg, illetve megtanulhatják a repülésirányításban használt rendszerek és berendezések – köztük a rádiótávbeszélő – kezelését, valamint a magyar és angol rádiótávbeszélő-kifejezéseket.

Az alapképzésen megszerzett kompetenciák elengedhetetlenek ahhoz, hogy a hallgató továbbjusson a második szintre, a jogosító és jogosítás-kiterjesztő képzésre, amelynek célja felkészíteni a jövő repüléstájékoztatóit a légiforgalmi szolgáltatói környezetben végzendő feladatok szakszerű ellátására.

Ez a kurzus három fő modulból áll. Az elméleti képzési modul keretében a munkahelyi környezetet, az együttműködő szolgálatok munkáját, a repülésbejelentő és a körzeti repüléstájékoztató szolgálatok tevékenységét ismerhetik meg a hallgatók, ugyanígy megszerezhetik a rendkívüli, illetve a kényszerhelyzetek kezeléséhez szükséges képességeket. A berendezések kezeléséről szóló elméleti és gyakorlati modul a különböző automatizált rendszerek, a LAN radarok, a HAWK rendszer, a FIC információs képernyő és minden egyéb, a repüléstájékoztatók által használt berendezés működésében ad eligazodást. Míg a szimulátoros képzési modul a radarhasználat alapjainak elsajátítását teszi lehetővé, ugyanígy itt végzik el a leendő repüléstájékoztatók az egyéni és csoportos (2-3 fős) gyakorlatokat.

Ezt követi a munkahelyi képzés, amely szintén további két szakaszra osztható: egy úgynevezett átmeneti és egy munkahelyi gyakorlati képzésre.

Az átmeneti képzés tulajdonképpen a kezdő szinteken szerzett ismeretekre épít, és a hallgató által választott szakterületre jellemző elméleti és gyakorlati tudásanyagot adja át. Az utolsó állomás a munkahelyi gyakorlati képzés – az on-the-job training, röviden: OJT –, ahol a hallgatók a korábban megszerzett rutint és képességeiket felhasználva már élesben segíthetik a nem ellenőrzött légtérben közlekedő gépek pilótáit, képzett oktató (On-the-Job Training Instructor) felügyelete mellett.

A fentiekből is jól látszik, hogy a repüléstájékoztatói tanfolyam rendkívül változatos, akárcsak e hivatást magukénak tudók mindennapi munkája. Egyszerre alapoz a sokrétű és mélyreható elméleti tudásra, valamint a mindenre kiterjedő gyakorlatokra.

Forrás: HungaroControl