A Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér irányítótornyának 41.5 méteres magasságban található körpanorámás kabinjából folyik a repülőtér és körzetében zajló forgalom irányítása.
A tornyos munka gyakorlatilag a repülésirányítási folyamatok alfája és omegája, hiszen a hajtómű beindításától a felszállási engedélyen át egészen a leszállás utáni állóhelyre gurulásig a tornyos irányítóktól kapják az utasításokat a légijárművek vezetői.
Hasonlóan a körzeti szektorokhoz a toronykabinban is legalább két légiforgalmi irányító dolgozik össze egyidejűleg. Az egyikük, az úgynevezett gurító irányító (GRC ground controller), engedélyezi a hajtóműindításokat, hátratolásokat, a légi és földi járművek mozgását a gurulóutakon. A másik a repülőtéri irányító (ADC aerodrome controller), aki a budapesti repülőtéri irányító körzet (CTR) forgalmáért, a futópályákon történő mozgásért, a fel- és leszállási engedélyek kiadásáért felel. A reptéri forgalom hatékony szervezése mellett, időnként olyan extrémebb szituációkban is helyt kell állniuk, mint például egy balesethez siető mentő vagy rendőr helikopter biztonságos átjuttatása az érkező és induló repülőgépek között.
A kiadott utasítások végrehajtását a remek kilátást biztosító toronyból jó időben szabad szemmel is kiválóan nyomon lehet követni, azonban a reptéri üzem rossz látási viszonyok között sem állhat le. Ilyenkor a modern radarberendezések nyújtanak segítséget, melyek használatával minden földi- és légi mozgás pontosan ellenőrizhető.
A HungaroControl nemrégiben átadott fejlesztése, a Remote Tower távoli toronyirányítási rendszere, képes a repülőtéri környezet képét kamerák segítségével egy videófalon megjeleníteni, mely lehetővé teszi, hogy a toronyban történő bármilyen meghibásodás esetén a reptéri forgalom biztonságos irányítása zökkenőmentesen folytatódhasson.